Férfinek a nőt jelenti, akit gondoznia kell, a nőnek pedig saját magát.
A közel-keleti tradíció szerint a kert a női nemi szerv analógiája, "az illatos kert".

A lap megmutatja a párkapcsolat erotikus, intim ám érzelmek által áthatott minőségét.
Ha ez a kert nem virágos, hanem gyümölcsös, akkor a szerelemben gyarapodást jelent, esetleg gyermekáldást is.
Ha virágos a kert, akkor a külsőségekre, a szépségre, az erotikára, az illatokkal csábításra hívja fel a figyelmedet a kapcsolaton belül.

Elsőként Jan Bruegel Édenkert-víziója...

„Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. ” – Mózes első könyve, 2. fej. 8-9



A következő képen Hieronymus Bosch fantáziájából megelevenített Édenkert mutatkozik meg.
Végül Berry hercegének Hórás könyvéből láthatunk egy gyönyörű illusztrációt.
Szemirámisz függőkertje az ókori világ hét csodája közé tartozik. Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabú-kudurri-uszur kérésére épültek, i. e. 600-ban. A kerteket Nabukodonozor király parancsára alakították ki. A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott.

A függőkertet számos görög történetíró leírta, mint például Sztrabón vagy Diodórosz, de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett-e. Néhány forrás szerint ezen a helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók. A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az arkhimédészi csavarra, amivel nagy magasságokba is fel tudták szállítani a vizet.


Amüthisz, a médek királyának leánya, összeházasodott Nabukodonozorral, hogy szövetséget kössön a két nemzet. Ahonnan ő jött, ott a föld tiszta zöld és sok a hegy, ellenben Mezopotámiával, ami nagy, sivatagos terület. A király eldöntötte, hogy épít egy olyan építményt, valójában egy mesterséges hegyet, aminek a tetején egy függőkert helyezkedik el.


A görög geográfus, Sztrabón, aki leírta a függőkertet a Kr. e. 1. században, ezt írta: “Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.”


Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom pompázott.

Ezt mondja neked:A kert kártyája felhívja figyelmedet valós kertedre, ha van. (Balkonláda, vagy szobanövényeid is kertnek számítanak) Gondozd úgy, mint ahogy elvárod, hogy veled bánjanak.

Azok a növnyek, melyekkel ma találkozol, lelked állapotát sugározzák vissza.
Nőként ápold szeretettel intim testrészeidet, kényeztesd el magad. Férfiként add meg ezt egy nőnek.
Nőként ápold szeretettel intim testrészeidet, kényeztesd el magad. Férfiként add meg ezt egy nőnek.
Magyarország napi Harmóniakártyája

Hazánk mai napját Ínyencség hatja át.
Kenyér - Anyagi és szellemi táplálék, beavatás
Kenyér - Anyagi és szellemi táplálék, beavatás
Az életerő jelképe. A kenyér a beavatottak isteni szimbóluma is. A magból kikelt napérlelte búza, ami átment minden megpróbáltatáson, kövek alatt töretett, találkozott tűzzel, vízzel és levegővel, hogy végül a táplálkozás alapja lehessen. Ahogy a tégla a házat, a kenyér a testet építi. Az elengedhetetlen élelemforrás. A kenyér az élet, az egység szimbóluma, mert sok gabonaszemből készül. Szinte minden földművelő kultúrában alapvető élelemforrás, így a vele kapcsolatos munkákkal egyetemben a szakrális életben is kiemelt szerepe van. Bizonyos kultúrákban szerencsehozónak tulajdonítják, míg máshol a kalász és a kenyér a változás illetve az új élet jelképe. A régi magyarok keresztet vágtak a özepébe, megszentelték, mielőtt felvágták. Isten testével azonos.Augusztus 20-án ezt a kártyát kapni különlegesen szerencsés, bőséges, gazdag évet jelöl.
A kenyér misztériuma
Az Úr, amikor kiűzte a Paradicsomból Ádámot és Évát, elátkozta az élelmet termő földet, és kinyilatkoztatta, hogy orczád verítékével egyed a te kenyeredet, mígnem visszatérsz a földbe, mert abból vétettél (I Móz, 3. 19.).
Itt említi először a kenyeret, s először szól róla, mint az emberi életet szabályozó legfontosabb fogalomról. A kenyér története azonos az emberiség történetével. Mind az Ó-, mind az Újszövetség kiemelt helyen említi ezt az ételt, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy az ember ősidők óta élt valamilyen formájával, másrészt magyarázatot ad arra, hogy mindig is a felső hatalmak ajándékaként tisztelték, és áldozati étellé vált. A régi görögök például Démétért a kenyér fehér istennőjének nevezték, az ókori Egyiptomban állatokat formázó kenyerekkel áldoztak, a zsidók a kovásztalan kenyeret az önfeláldozás és a tisztaság jelképének tekintették, és áldozati ételnek minősítették. A kenyér tehát nem csupán a testnek, hanem a léleknek is alapvető tápláléka, és szimbolikusan magát az életet jelenti.
Az Úr, amikor kiűzte a Paradicsomból Ádámot és Évát, elátkozta az élelmet termő földet, és kinyilatkoztatta, hogy orczád verítékével egyed a te kenyeredet, mígnem visszatérsz a földbe, mert abból vétettél (I Móz, 3. 19.).
Itt említi először a kenyeret, s először szól róla, mint az emberi életet szabályozó legfontosabb fogalomról. A kenyér története azonos az emberiség történetével. Mind az Ó-, mind az Újszövetség kiemelt helyen említi ezt az ételt, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy az ember ősidők óta élt valamilyen formájával, másrészt magyarázatot ad arra, hogy mindig is a felső hatalmak ajándékaként tisztelték, és áldozati étellé vált. A régi görögök például Démétért a kenyér fehér istennőjének nevezték, az ókori Egyiptomban állatokat formázó kenyerekkel áldoztak, a zsidók a kovásztalan kenyeret az önfeláldozás és a tisztaság jelképének tekintették, és áldozati ételnek minősítették. A kenyér tehát nem csupán a testnek, hanem a léleknek is alapvető tápláléka, és szimbolikusan magát az életet jelenti.
Így készülA kenyér alapanyaga, készítése, alakja az évezredek folyamán sokat változott. A kenyérgabonafélék közül a legősibbnek az egész világon honos köles tekinthető. Paul Ariste észt professzor kutatásai azt bizonyítják, hogy a finnugor népek Kr. e. 2500 körül már ismerték és termesztették. E korból származik egyébként a köles és a kenyér szavunk, a bolgár-török együttélésünk idejéből pedig máig legfontosabb gabonanövényünk, a búza. Európában már a kőkorban termesztették az árpát, amelyet a magyarság szintén a bolgár-török időkből ismert. Vele szinte egy időben volt jelen a rozs, a zab viszont későbbi jövevény. A kukorica – török közvetítéssel – csak Amerika fölfedezése után került nálunk a kenyeret adó gabonák sorába. Ez az alapvető táplálék egyrészt lepényként készül világszerte, másrészt a tésztaerjesztéses kenyér készítése is gyakorlat.
Szakrális szabályokMinthogy a kenyér mindenkor áldozati tárgy is volt, készítésének minden fázisát misztikus előírások, követelmények, szabályok kísérik, hiszen – mint Isten ajándékát – meg kell védeni minden külső káros hatástól, rontástól. Ennek megvannak a maga mágikus módszerei és gyakorlati, többnyire misztikus vagy szimbolikus eszközei. A kenyérsütés Magyarországon 18-20 órás munkafolyamat volt: déltájban áztatták az erjesztőanyagot, este szitálták át a lisztet és erjesztették a kovászt, éjjel 2-3 óra között dagasztották, majd hajnali 5 órakor vetették a kemencébe és kb. 2 órán át sütötték a kenyereket. A kenyérkészítés legérzékenyebb részei a kovászkészítés, a dagasztás és a sütés. A munkának e három szakaszában dől el, milyen kenyér sül majd ki a kemencében. Ezért ide összpontosulnak a rontás kísérletei és ezek elhárításának módszerei is.

Szerelmi üzenet: Párkapcsolatban élőknek a kapcsolat tápláló ereje mind fizika, mind lelki síkon. Párkeresők számára a belső erőforrások megtalálása.
Ezt mondja neked:
Üzeni, hogy egyszerű, hétköznapi eseményeket is lehet ünnepélyesen megélni, különlegessé tenni.
Gondold át, hogy megkapod mindazt az energiát - testi és lelki szinten egyaránt -, mely az egészséges életviteledhez elengedhetetlen.
Üzeni, hogy mindig a dolgok eredetét kell vizsgálni és onnan továbbhaladni a fejlődés felé.
Erre is gondolj: Jézus utolsó vacsorája: „ez az én testem...”. Mondd el szívből a miatyánkot, ha hívő vagy: "A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" Vegyél és egyél üres kenyeret a mai napon!
Ezt mondja neked:
Üzeni, hogy egyszerű, hétköznapi eseményeket is lehet ünnepélyesen megélni, különlegessé tenni.
Gondold át, hogy megkapod mindazt az energiát - testi és lelki szinten egyaránt -, mely az egészséges életviteledhez elengedhetetlen.
Üzeni, hogy mindig a dolgok eredetét kell vizsgálni és onnan továbbhaladni a fejlődés felé.
Erre is gondolj: Jézus utolsó vacsorája: „ez az én testem...”. Mondd el szívből a miatyánkot, ha hívő vagy: "A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" Vegyél és egyél üres kenyeret a mai napon!













Egyszerű, de gyönyörű kártyakibontás :)
VálaszTörlésMajd igyekszem tartani a diétát :)
Különben meg bármit képes vagyok feladni friss kenyérért :)
Secret
Mintha kibővítetted volna, vagy tévedek...?
VálaszTörlésNagyon szépek a virágos képek, és látom, végre feltettél egy kígyós képet is, annak beismeréseként, hogy a nők vitték bűnbe Ádámot, miután engedtek a kígyó csábításának... :)