Harmincadik nap

A mai napodat Erényesség hatja át.

Kaktusz - kitartás és állhatatosság

A Föld egyik legellenállóbb növénye. A tüskék a való világtól való eltávolodást jelképezik. A kaktusz gátolja a külvilág felé való nyitottságot, a kommunikációt, de hatalmas belső tartalékokkal rendelkezik, így segíti a befelé fordulást. A kaktuszt védik a tüskéi.

Tüskék nélkül védtelen, sebezhető. Figyelmeztet félelmeidre, gátlásaidra. A legmostohább körülmények között is életben tud maradni. Tüskéi távol tartják a közeledőt. A sivatagos területek legnagyobb vízkészletét tárolják ezek a növények. Igazi kincs rejtőzik a szúrós külső alatt.

Szerelmi üzenete: Ha párkapcsolatban élsz, keresd meg a rejtett kincseket partnerdben. Ha társat keresel, ne külső jegyei alapján ítéld meg az embereket, a belső tulajdonságait is fedezd fel.

Ezt mondja neked:
•Üzeni, hogy nehéz körümények ellenére is érdemes nyitott lenni, és ha szükséges, segítséget kérni egy megbízható baráttól vagy családtagtól.
•Alaposan gondold át, vajon nem viszed-e túlzásba bizonyos tények takargatását vagy más nem okoz-e neked nehézséget ilyen jellegű viselkedésével.
•Próbálj megbarátkozni nehezen alkalmazkodó emberrel. Nagyon tanulságos lesz.
Erre is gondolj: Gondolkodj el azon is, hogy mik a jelenlegi akadályok életedben, mitől félsz, és hogyan tudnád ezeket megszüntetni. A kaktusz virága - című színdarab illik hozzá. Ha van kaktuszod, ma gondozd különös figyelemmel!

Kezdjük néhány mondással a kaktuszok további feltérképezését…
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják...
Lányos háznál nem ültetnek kaktuszt, mert pártában marad a lány.
A karácsonyi kaktusz esetében a növény neve ügyes marketing tevékenység eredménye. Virágzása ugyanis a téli időszakra tehető, amely eredeti élőhelyén, a déli féltekén májusban köszönt be, míg nálunk 6 hónappal később. Ennek köszönhető, hogy a hazájában „Flor-de-Maio” néven elterjedt növény nálunk a karácsonyi kaktusz elnevezést kapta.
Kevesen tudják, hogy a növény Brazíliából származik, ahol a 400-2000 méteres magasságban elhelyezkedő esőerdőkben, a fák koronájában, az ágakra kapaszkodva vagy köveken találkozhatunk vele. Virágait gyakran látogató vendégek a kolibrik, amelyek nektárt nyalogatva segítik a beporzást.
A Feng shui nincs túl jó véleménnyel a kaktuszokról, persze ez elsősorban a hálószobában való elhelyezésre vonatkozik. Függetlenül attól, hogy az új szerelmet keresed vagy éppen a régin szeretnél javítani, ügyelj arra, hogy soha ne legyen a lakás ezen területén szúrós növény, például kaktusz! Rózsát is csak akkor helyezz el a itt, ha már eltávolítottad a tüskéit!

Néhány jó tanácsa a kaktuszok tavaszi ápolásával kapcsolatban.
A tavaszi napsütés nemcsak számunkra, de tövises barátaink számára is igencsak csábító. Lássuk mit is kezdjünk, ha már valóban beköszöntött a meleg.
A téli hosszú hónapok pihenője után kaktuszaink - és nemcsak, de a szobanövények nagy része - ébredeznek. Beindul a nedvkeringés.
Első lépésként nézzük, melyek azok a kaktuszok, amelyeket át kell ültetni. Ez március végén, április elsején esedékes. A kaktuszokat nem kell minden évben átültetni, elég 3-4 évente, illetve ha kinőtték cserepüket. Emellett jót tesz a növekedésükben, ha friss földhöz jutnak. Ültetésnél mindenképp viseljünk kesztyűt, csipesszel, ültetőbottal segítsünk a kivételnél, az új cserépbe való helyezésnél. Meg is vásárolhatjuk készen kapható földkeveréket, vagy pedig kétharmad föld egyharmad homok arányban saját magunk ki kikeverhetjük azt. Ültetés után egy hétig ne locsoljuk, ugyanis fennáll a fertőzés, gombásodás veszélye.

Tavasszal csak nagyon óvatosan szoktassuk a vízhez. Hetente emeljük a vízadagot. Ha túl hirtelen kezdjük el locsolni nagyobb mennyiségű vízzel, a kaktusz könnyen kirohadhat.
A kinti, nappali 20 fokos hőmérséklet beköszöntével tegyük ki szabad levegőre, akár ablak párkányára (rögzítsük, nehogy leessen), kertbe kaktuszainkat. A napfény jót tesz a fejlődésüknek. Ilyenkor kezdhetjük gyakrabban is locsolni, csak vigyázzunk a túlöntözésre.
A szabadba való kiköltöztetéssel egy időben permetezzük meg őket gombaölő- és rovarölő szerrel, hogy megvédjük a kártevőktől. (Szakboltokban ezek beszerezhetők, s tartsuk be a használati utasításokat.) Ezt rendszeresen később is megismételhetjük.
Április-májustól már megkezdhetjük a kétheti, majd heti tápoldatozást. Ez azoknak a kaktuszainknak is jót tesz, amelyeket idén nem ültettünk át. Minél melegebb van, annál gyakrabban kell locsolnunk növényeinket, a fő szabályt betartva: csak akkor öntözzük a kaktuszokat, ha a földje teljesen kiszáradt!

Magyarország napi Harmóniakártyája

Hazánk mai napját Újdonság hatja át.

Tojás – Termékenység, egyetemesség, újjászületés, megújulás

Nem csak húsvétkor jelenti a termékenységet! Ma - ahelyett, hogy azon gondolkodnál, mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás - inkább fordítsd a magad javára ezt a termékeny időszakot. Munkádban és magánéletedben is jó hasznát veszed majd a kártya teremtő, segítő energiájának. Tojás egyúttal a madarak és hüllők petéje is. Mint anyaméh, a létezés eredetére illetve a termékenységre utal. A mítoszokban szereplő kozmikus tojás a teremtés kezdetét reprezentálja, a minden létező csíráját magába foglaló teljességet. A buddhizmusban az anyaghoz kötött lét kifejezője, áttörése a megvilágosodást jelenti; az inkarnációk sorának megtörését. Ha teheted, egyél ma tojást valamilyen formában. Szerencse jelkép, így próbára is teheted ma a szerencsédet.

A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe.
Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve.
A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is.

A nem keresztény kultúrákban nem egy vallás a világegyetem teremtését is egy mitikus világtojásból képzeli el levezetni, mint például a hinduk, az egyiptomiak, a föníciaiak vagy a finnek mítoszai.
"Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett,
Tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
Sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
Fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett,
Tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
Tojás fekete foltjából felleg lett a levegőn."
(Kalevala, Rácz István fordítása)

A tojást mint az élet, újjászületés, termékenység szimbólumát az ősi egyiptomiak, skandinávok, balkáni népek, halottjaik mellé helyezték a sírba.
Ásatások során a Kárpát-medencében is tártak fel ilyen pogány avar sírokat.
A tojás kultusza, és a hozzá kötődő hagyományok többek között a tavasz eseményeihez kapcsolódtak, például vetéskor elhelyezték a barázdában, hogy ne érje jégverés és bő legyen a termés, vagy az állatok almába tették a szaporulat elősegítésére, a húsvéti tojásról pedig úgy vélték, hogy minden bajtól megvéd, és boldogságot hoz a házhoz.
Régen a csecsemők első fürdővizébe is tojást ütöttek, s a lakodalomban pedig az új asszonyt tojásra léptették, vagy a széke alá gurítottak tojást, hogy szapora legyen.
Kolombusz tojása:
A történet főszereplője Kolombusz Kristóf, Amerika felfedezője, aki egy heves vita során azt állította, hogy meg tud állítani a hegyén egy tojást! Hogy bizonyítsa is ezt az állítást, nyomban oda is csapta az asztalra a tojást a hegyével, és az így meg is állt!

Fabergé-tojások:
A világ leghíresebb tojásai a Fabergé-tojások.
A műkincsnek számító tojásokat III. Sándor orosz cár megrendelésére tervezte Peter Carl Fabergé, az Oroszországban élő francia aranyműves. Faberge tizenegy éven át készítette az első darabot, s a későbbiekben műhely elsődleges munkája is ez lett; gyakran több mint egy évig dolgoztak egy-egy művön. Minden kis ajándék tojást mintázott és valami meglepetést rejtett. Lehetséges, hogy a mai kinder-tojás ötlete innen származott.

Tojásgörgető játék:
A Fehér Házban 1878 óta divat a tojásgörgető játék, de máshol is megtalálható szokás a tojások összeütögetése. Ha nem törik össze a játék folyamán, az szerencsét jelent. A Fehér Ház kertjében minden húsvét hétfőn megrendezik az amerikai gyerekek és szülők körében népszerű tojásgörgetést és tojásvadászatot.
Az idők kezdete óta a tojás mindig is csodálatot és áhítatot váltott ki: a születés és újjászületés titka, hogyan lesz a látszólag semmi kis tojásból élő madár, mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Csaknem minden kultúrában a tojás ugyanazt a jelképes jelentést hordozza: a tavasz, a fény, az élet győzelmét.

A tojásfestés szokása ismert volt a régi Kínában, Görögországban és a Római Birodalomban is. A kereszténység elterjedésével pedig a húsvét legfőbb szimbólumává vált.
A húsvét neve, németül Oster, angolul Easter az ősgermán Ostra istennő nevéből ered, aki a termékenység, tavasz és újjászületés istennője volt. Később a pogány hagyományokat a keresztény kultúra olvasztotta magába, megtartva a szimbólumokat, és kevés új jelentéssel ruházva fel őket.
A tojás tehát termékenység-szimbólum, sárgája többnyire a Napot szimbolizálja, fehér héja a Fehér Istennőt, az egész pedig az újjászületést. Nem csoda, hogy a világ minden népének mitológiájában kiemelkedően fontos helyet kapott.
Az írott tojásokon ősi szimbólumok figyelhetők meg, melyek a világgal, a Földdel hozhatók összefüggésbe. (Pl. a négyes, nyolcas felosztás, szvasztika, meander-elemek, totemisztikus állatszimbólumok, növényi ornamentika.)
Őseink amulettként tisztelték a tavasszal gyűjtött és festett tojásokat. Különösen a piros színűnek tulajdonítottak különleges mágikus erőt. Az ősi idők tojásgyűjtése, különböző madárfészkekben keresése is fellelhető a mai szokások közt: amikor gyermekeink számára Húsvéthétfőn festett tojásokat, csoki nyuszikat rejtünk el a kert fái, bokrai alatt, vagy akinek erre nincs lehetősége, a lakásban rejt el húsvéti tojásfészkeket, amit ők kitörő örömmel kutatnak fel. A virágos, tojásos kosárka is a madárfészket szimbolizálja.
A tojásfestés kultikus cselekedet, melynek gyökerei a pogány korokig nyúlnak vissza. A pirosra festett tojás minden idők minden kultúrájában a Nagy Istennőt, termékenység-elősegítő, új életet teremtő tulajdonságát jelképezi.
Néhány módszer tojásfestésre.
Gombostűvel óvatosan kifúrjuk a tojás két végét és kifújjuk a belsejét. (Ha olyan díszt tervezünk, aminek a két végét apró kerek filclapocskákkal leragasztjuk, akkor nagyobb lyukat is fúrhatunk, ez egyszerűbb módszer: ehhez óvatosan dörzsöld csiszolópapírhoz a tojás két végét, körkörös mozgással, amíg annyira elvékonyodik a héja, hogy könnyűszerrel átszúrhatod a hártyáját.)
Miután kifújtad, óvatosan mosd ki a tojás belsejét langyos vízzel.
Ha jó sokáig főzöd a tojást, aztán hirtelen lehűtöd hideg vízben (hogy a hártyája belül elváljon a héjától), akkor szinte örökéletű lesz a tojás, nem kell attól félned, hogy megromlik. (Évek múlva ha megrázod, érezni fogod, hogy egy kis könnyű golyócska ugrál a közepében, ez lett a sárgájából. Ekkor már nem romlik.
A fehér héjúakon szebben mutatnak az élénk színek, de a barna héjúakon is érdekes, különleges színhatás érhető el, különösen a barna árnyalatokkal festve (pl. hagymahéja, tea). Nagyobb, látványosabb mintát írhatunk libatojásra, de ma már a strucctojás sem elérhetetlen.

Nem szabad meleg helyen tartani a kifújatlan hímes tojásokat, mert gáz képződhet bennük és szétrobbanhatnak, megbüdösödhetnek.
A méhviasszal írt tojásokat elég puha ronggyal átdörzsölni finoman, az így készült tojások még évek múlva is szépen kifényesíthetők ezzel az egyszerű módszerrel. Egyébként szalonnabőrkével vagy hajlakkal fényesítheted ki őket.
Az írott tojásokhoz méhviaszra (vagy jobb híján paraffinra), gyertyára és írókára lesz szükségünk. Az íróka (keszice) elkészítése igen egyszerű. Készülhet például rotring-ceruza nyeléből és végéből. A végét a nyélre merőlegesen dróttal erősítsük jó alaposan, hogy ne mozogjon. Ebbe a kis "vályúba" olvasztjuk a viaszt, a gyertyaláng fölött, így folyamatosan írhatunk vele illetve gyorsan pótolhatjuk, ha kifogy. Mindig égjen mellettünk a gyertya, így tudunk folyamatosan dolgozni.
A bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védőerőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.
Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.
Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.
A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.
Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.
Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

Szerelmi üzenet: Párkeresők számára lehet egy kihűlt kapcsolat reneszánsza, kapcsolatban élőknek termékeny napot jelöl.
Ezt mondja neked:
•Üzeni, hogy minden problémának az eredetét kell feltárni, nemcsak a tüneteit kezelni, különben nem születik hatékony megoldás.
•Gondold át, hogy jelenlegi problémáidnak mi a valós oka, próbálj eljutni a baj gyökeréig, és úgy megszüntetni, hogy gyökerestől kiszakítod.
•Üzeni, hogy bármilyen holtvágányra jutott dolgot újra lehet a megújulás útjára terelni.
Erre is gondolj: Húsvéti tojások, a tavasz, az újjászületés, a tapasztalatlanok alfelén billegő tojáshéj, a patkolt tojások.